Sok kicsi sokra megy, ismerjük a mondást – soha nem volt ez talán annyira igaz, mint arra a fejleményre, amennyire a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. tett szert annak köszönhetően, hogy mi nem túl nagy lelkesedéssel váltottuk vissza a kijelölt RePont automatákban a petpalackokat és egyéb italdobozokat, üvegeket. Összesen 32,9 milliárd forinttal gazdagítottuk a vállalatot a tavaly év közepi kezdet óta a vissza nem váltott 50 forintos betétdíjak révén – derült ki a Szabad Európa összeállításából.
A mesterséges intelligenciát segítségül hívva, kiderült, mi mindenről mondtunk le mi, együttesen az ország polgárai és a hazánkban vendégeskedő turisták, hogy mi is kerül hozzávetőlegesen 33 milliárd forintba.
Kisebb tételekre bontva:
- Lakások: Körülbelül 550 darab, 60 millió forintos budapesti átlaglakás ára jön ki ebből az összegből.
- Autók: Mintegy 1100 darab, 30 millió forint értékű új, középkategóriás autó ára.
- Élelmiszer: Ha egy család havi élelmiszerköltsége 150 000 forint, akkor ebből az összegből egy család körülbelül 18 333 évig tudna étkezni (vagy 18 333 család egy évig).
- Okostelefonok: Körülbelül 3,3 millió darab, 10 000 forintos belépő szintű okostelefon.
Nagyobb fejlesztésekben mérve:
- Kórházfejlesztés: Egy kisebb, de modern kórház vagy egy nagyobb kórház teljes felújítása és modernizálása kerülhet ekkora összegbe.
- Hídépítés: Egy közepes méretű híd, például a Tisza-hídhoz hasonló kaliberű építése is beleférhet ebbe a költségvetésbe.
- Kutatóintézet: Egy teljesen új, jól felszerelt tudományos kutatóintézet felépítése és beindítása.
- Sportlétesítmény: Egy komolyabb sportkomplexum, például egy kisebb stadion vagy egy modern uszoda építési költsége is lehet ennyi.
Szolnokon milyen régóta álmodoznak már egy új Tisza-hídról! A MOHU akár hozzá is láthatna a beruházáshoz ezek szerint, hála nekünk, magyar állampolgároknak!
2024. július 1-től számítva jött össze ez az összeg a cégnek. Tény, hogya visszaváltási kedv, legalábbis a visszaváltások száma idővel folyamatosan nő, amelybe több tényező is belejátszik – hívta fel a figyelmet a lap. Először is kezdetben még számos olyan palack is a polcokon volt, amelyek nem voltak betétdíjasok. Természetesen az új rendszer is megkövetelte a betanulási folyamatot, hogy a vásárlók hozzászokjanak a visszaváltás gyakorlatához. De belejátszhat a tendenciába az is, hogy kezdetben számos településen egyszerűen nem létesült RePont, amely ellátási lyukakat maga a MOHU sem sietett betömködni.
A magyar modell két dologban ugyanis nagyon különbözik a más uniós tagállamokban bevezetett visszaváltási rendszerektől: nonprofit helyett profitorientált cég végzi a tevékenységet, amely nem a folyamat végén, hanem már az elején megkapja a pénzt – emelte ki a Szabad Európa.
Egy visszaváltandó palack piacra kerülésének folyamatában először a gyártó (amely tartalmat tölt az edényekbe) a MOHU-nak fizeti ki az 50 forintos visszaváltási díjat. Aztán jön a kiskereskedelmi üzlet, amely pedig a gyártónak fizeti ki az összeget az italokért az 50 forintokkal együtt. Majd érkezik a fogyasztó – mi, polgárok -, akik pedig a boltokban hagyunk ott egy plusz 50 forintos tételt szomjunk oltására.
Ebben a pillanatban a gyártó és a bolt nullszaldós, a MOHU azonban 50 forint pluszban van, míg a mi zsebünkből hiányzik az az összeg. Egészen addig a pillanatig áll így a képlet, amíg el nem sétálunk egy RePont automatához, és vissza nem váltjuk az üvegeket.
A vissza nem váltott palackok utáni sok-sok plusz 50 forint nem marad tisztán a Mol koncessziós cégénél, hiszen azután adóznia is kell. Tehát az állam is haszonélvezője ennek az új, elvileg környezetvédelmet segítő állami kezdeményezésnek. A lap kiemeli, hogy a megadott 32,9 milliárdos tétel már az adózott összeg, abból az áfát levonták, és a költségvetésnek megfizették.
Talán nem okoz meglepetést, hogy ez a visszaváltási gyakorlat hungarikumnak minősül az Európai Unió területén.
Ez a megoldás ugyanis éppen ellenérdekeltté teszi a hulladékbegyűjtéséért megbízott céget abban, hogy begyűjtse a hulladékot – hiszen ha nem váltjuk vissza a palackokat, akkor marad nála a nyereség.
A lap idéz egy elemzést, amelyből kiderül, hogy a szóban forgó DRS-rendszer elindulása előtt a Magyar Sörgyártók Szövetségének és a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetségének a megbízásából a IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég csaknem eltalálta azt az összeget, amellyel a MOHU várhatóan gazdagodni fog. 36 milliárdra tették ezt az összeget, csak 3 milliárddal tévedtek.
A 32,9 milliárd forint átlagosan (beleszámítva a 27 %-os áfát) azt jelenti, hogy nagyjából 800 millió palackot nem váltottunk vissza.
A törvények azonban úgy szólnak, hogy ezt az nyereséget a MOHU-nak a visszaváltási rendszer hatékonyságának növelésére kell fordítania. Például befoltozhatja hazánk térképén a RePont automaták égető hiányát, azaz létesíthető ilyeneket további 143 településen, ahol jelenleg sem megoldott a palackok visszaválthatósága.