Hétfőn már a hazai nagykereskedelmi ár érezhető drágulására számított a holtankoljak.hu ügyvezetője. Bujdos Eszter az RTL Híradójának még vasárnap beszélt arról, hogy a jelentősebb emelkedés a múlt héten még elkerülte a magyar piacot, de 16-án már várható egy nagyobb összegű változás.
Ma még csak azonban a gázolaj átlagos nagykereskedelmi ára nőtt 3 forinttal, a benziné változatlan maradt.
Így 17-én a következő árakkal számolhatunk:
- 95-ös benzin: 589 Ft/liter;
- gázolaj: 590 Ft/liter.
Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője szintén a csatorna híradójának azt mondta, hogy ezen a héten 20 forintos drágulásra is készülhetünk. Ezért hiába nem gyűrűzött be még az iráni-izraeli konfliktus hatása egészen a magyar piacra, várhatóan a napokban nagyobb áremelkedésre számíthatunk. Ezzel átlépné a 600 forintos lélektani hatást a benzin literenkénti átlagára.
A szakértő azzal ugyanakkor nem számol, hogy ennél jelentősebb sokk is érhetné az autót használók pénztárcáját. Igaz, a péntei 7 %-os drágulás után hétfőn 0,8 %-kal mérséklődött a nemzetközi piacon a brent olaj ára, de a korábbi pénteki megugrás nálunk még nem csapódott le egészen.
Minden azon múlik, hogyan eszkalálódik a konfliktus az energiaáramlás körül. […] Eddig a termelési és az exportkapacitásokat megkímélték, és Irán részéről nem történt semmilyen erőfeszítés a Hormuzi-szoroson keresztül történő áramlások megnehezítésére –
nyilatkozta Harry Tchilinguirian, az Onyx Capital Group kutatási csoportvezetője a Reuters-nek. Önmagában azonban a szoros lezárására vonatkozó félelem is emelheti az árakat, emlékeztetett szintén a nemzetközi hírügynökségnek Toshitaka Tazawa, a Fujitomi Securities elemzője.
A lezárásra vonatkozó fenyegetés beváltásának azonban kicsi az esélye a szakértők szerint.
Pletser Tamás az RTL-nek kiemelte, hogy annak bekövetkezte akár 100 forintos drágulást is eredményezne a magyar üzemanyag árakban, de ezt a fejleményt nem tartja valószínűnek – ahogy arról pénteki cikkünkben a fintrend.hu-n is beszámoltunk.
Ellen Wald, a Transversal Consulting elnöke, a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül történő olajszállítás akadályozásának „nincs nettó haszna”, különösen annak fényében, hogy az iráni olajinfrastruktúra nem került közvetlen célkeresztbe. Hozzátette, hogy bármilyen ilyen intézkedés valószínűleg további megtorlást váltana ki.
A drasztikus lépés megtételében komoly visszatartó erő Kína, amely állam Irán legnagyobb olajkereskedelmi partnere, és amely sem az olaj ellátottságának veszélyeztetését, sem az olaj drágulását nem szeretné,
hívta fel a figyelmet a szakértő. „A barátaik többet fognak szenvedni, mint az ellenségeik… Szóval nagyon nehéz elképzelni, hogy ez megtörténjen” – nyilatkozta egyetértőleg a CNBC-nek Anas Alhajji, az Energy Outlook Advisors ügyvezető partnere. Ráadásul Irán maga is szenvedne a lezárás által, hiszen az ország napi fogyasztási cikkei is azon keresztül érkeznek – tette hozzá Alhajji, majd úgy fogalmazott,
„nem áll érdekükben, hogy problémákat okozzanak, mert ők szenvednének elsőként.”
„Értesüléseink szerint Irán számára rendkívül nehéz lenne a szoros hosszabb időre történő lezárása, tekintettel az amerikai ötödik flotta bahreini jelenlétére. Mindazonáltal Irán továbbra is támadásokat indíthat tartályhajók ellen, és aknákat helyezhet el a szorosban, hogy megzavarja a tengeri forgalmat” –
mondta Helima Croft, az RBC globális árutőzsdei stratégiáért és MENA-kutatásért felelős vezetője. „A Hormuzi-szoros bármilyen blokádja az >utolsó lehetőség< lehet Irán számára, és valószínűleg az USA és Irán közötti katonai összecsapástól függ” – nyilatkozta Vivek Dhar, az ausztráliai CommBank bányászati és energetikai nyersanyagokkal foglalkozó kutatási igazgatója.
