Egyre nehezebb átlagemberként saját lakást venni – állapítja meg az ingatlanpiaci körképet felvázoló cikke címében a Telex. A lakáshoz jutást nehezítő tendenciák ellenére azonban van kilátás az árak mérséklődésére, legalábbis a növekedés ütemének csökkenésére.
A Magyar Nemzeti Bank összehasonlítása szerint Bulgáriát követően hazánkban drágultak leginkább a lakásárak 2024 IV. negyedévében.
A(z eurózónához jövőre csatlakozó) balkáni országot második helyen 15,1 %-os drágulással követtük, míg a harmadik Lengyelországban csak valamivel több mint 10 %-os emelkedést mértek. 2025 első negyedévben folytatódott az emelkedés, áprilisban azonban az ingatlantranzakciók száma a Duna House Barométer alapján havi és éves szinten is csökkenés volt érzékelhető – írta összegzésében a Telex. Ha az első négy hónapot együttesen nézzük, akkor azonban megmarad a növekedési tendencia.
Egy másik folyamat is tetten érhető a számadatokat vizsgálva.
Míg tavaly áprilisban 10 ingatlanvásárlás közül csak 3 köttetett befektetési céllal, addig idén már 4-re emelkedett ez a szám.
Az ingatlanpiacon nem okozott meglepetést, hogy fokozódott a befektetők jelenléte, hiszen számítottak arra, hogy az állampapírhozamok ide érkeznek majd, ráadásul sokan a már kevésbé megtérülő állampapírok helyett hamarabb is inkább lakásvásárloshoz fordultak. Az évet záró 15,1 %-os emelkedés összességében 10,9 %-kal haladta meg az inflációt, amely trend folytatódott 2025 év első negyedévében is, 15 %-kal, ami Budapesten még nagyobb drágulást, 19,2 %-ot jelentett.
Ezzel szemben a mediánkeresetek csak 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A Duna House adatai alapján 2025 áprilisában egy átlagos pesti panellakás 13,2 millióval kerül többe mint 12 hónappal korábban, azaz 53,8 milliót kóstál. Azon szűk kört leszámítva, akik számára elérhető a pusztán 10 %-os önerő egy hitel felvételekor, a 20 %-ért 10,8 millió forintot kell letenni a bank asztalára, amely egy átlagos család számára alig-alig kivitelezhető. Az elmúlt időszakban tovább rontott a helyzeten az, hogy csökkent az önerőnek beszámítható támogatások mértéke, a városi csok megszüntetése, továbbá a babaváró hitel esetében a feleség életkorának 40-ről 35-re mérséklésével – emlékeztetett összeállításában a hírportál. Nem javíthat a lakást hitellel vásárolni akarók hangulatán az sem, hogy a hitelkamatok inkább növekedtek, mint csökkentek az elmúlt év alatt.
Van azonban egy várható fordulat, amely javít a kilátásokon.
A várakozások szerint ugyanis csökkeni fog a lakásvásárlók körében a befektetők aránya, amely így legalább lassíthatja a lakásárak további szárnyalását. Az MNB azzal is biztatja a lakáshoz jutni akarókat, hogy felmérésük szerint további kamatemelés a lakáshitel-piacon nem várható, és jelentős szigorítások sem azok megajánlásánál.
