Bár már azonnal pár órával a tűzszünet megkötése után rakéta becsapódások rázták meg Izraelt, és Donald Trump dühös nyilatkozataitól volt hangos a nemzetközi sajtó, úgy tűnik, mégis tartósnak bizonyul a június 24-e reggel megkötött fegyvernyugvás Izrael és Irán között. A világ közvéleményét most már sokkal inkább az foglalkoztatja, mi volt az értelme az Izrael által indított és Felkelő oroszlánnak nevezett 12 napos háborúnak Irán ellen, amelyhez egy légicsapás erejéig az Egyesült Államok is csatlakozott.
Izraelben feloldották a háborús korlátozásokat az egész országban a kedden életbe lépett izraeli-iráni tűzszünet nyomán – jelentette kedd este a polgári védelem, amelyről az MTI számolt be. Az oktatási minisztérium közleményt adott ki, miszerint a június 13., vagyis az Irán elleni háború kezdete óta zárva tartó iskolák fokozatosan újra nyithatnak attól függően, hogy az egyes helyi önkormányzatok mennyire felkészültek a tanítás újrakezdésére.
„Azokon a helyeken, ahol további előkészületek szükségesek – például az infrastruktúra károsodása, a személyzet hiánya miatt, vagy mert ideiglenesen másra használják az épületet – a visszatérés a tanításhoz az adott önkormányzat számára megfelelő ütemben fog történni”
– közölte az oktatási tárca. A polgári védelem parancsnoksága bejelentette, hogy az egész országban feloldották a korlátozásokat, és minden régióban visszatérnek a szokásos, „békebeli” ügymenethez.
Izrael tizenkét napig háborút folyatott Iránnal az Izraelt fenyegető atomlétesítmények és ballisztikus rakéták felszámolása érdekében. A háború idején becsapódó iráni rakéták mintegy harminc ember életét követelték Izraelben, és több százan megsebesültek.
Eközben az amerikai nyilvánosság azt taglalja, vajon mekkora károkat okozott a hadsereg légicsapása az iráni atomprogramnak. Miközben Donald Trump és JD Vance alelnök annak a megsemmisítéséről beszélt, egy kiszivárgott titkosszolgálati jelentés úgy fogalmaz, hogy mindösszesen pár hónapra vetették vissza az iráni urándúsítást.
Több szakértő az amerikai vezetés szemére veti azt a véleményt, amely szerint levegőből nem lehet érdemi károkat okozni a perzsa atomprogramnak. Mike Quigley képviselő a Képviselőház Hírszerzési Bizottságának demokrata párti tagja a kiszivárgott jelentéstől függetlenül kritikusan nyilatkozott a támadásról a Washington Post (WP) cikke szerint:
„Évek óta tájékoztattak arról, hogy milyen valószínűséggel fog ez a helyzet alakulni, és mindig azt mondták, hogy a munkát a helyszínen lévő csapatokkal kell befejezni […]. Semmi sem változtatta meg a véleményemet.”
Donald Trump és a Fehér Ház tisztviselői álhíreknek minősítették a jelentést, és álhíroldalnak a CNN-t, ahol az először megjelent.
„Az álhíreket közlő CNN és a bukott New York Times összefogott, hogy megpróbálják lealacsonyítani a történelem egyik legsikeresebb katonai csapását. Az iráni nukleáris létesítmények teljesen megsemmisültek! A Times és a CNN a közvéleményt kapja a kritikát”
– kiáltotta közösségi média felületén az amerikai elnök. A Fehér Ház szóvivője egyszerre nevezte tévesnek a kiszivárgott információkat, de hozzátette ő már azt is, hogy azok szigorúan titkosak lennének, és nem szabad lett volna nyilvánosságra hozni őket.
„Egy névtelen, alacsony szintű lúzer a hírszerző közösségből”
– jelentette ki Karoline Leavitt X-fiókjában, hozzátéve azt is, hogy a kiszivárogtatás csak Trump és a „bátor vadászpilóták” lejáratását szolgálta.
„Mindenki tudja, mi történik, ha tizennégy 30 000 fontos bombát dobnak le tökéletesen a célpontra: teljes megsemmisülés”
– zárta bejegyzését a tisztségviselő. Washington Post beszámolójában hangsúlyozza, hogy a médiában idézett jelentés egy lehet a számos közül, amely az amerikai légicsapás okozta károkat taglalja. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő figyelmeztetett, hogy a harci károk felmérése még mindig nem teljes, és hogy más jelentések más következtetéseket vonhatnak le – írta a lap.
A csapások óriási károkat okoztak, és kizárt, hogy Irán egyhamar képes lesz újraindítani nukleáris programját
– nyilatkozta a tisztviselő, hozzátéve, hogy a Fordow-i telephely szenvedhette el a legnagyobb károkat, amely pedig éppenséggel a legmélyebbre ásott kutatóállomás volt, magában foglalva az urándúsítást végző, gyorsan forgó centrifugákat.
Az amerikai csapás mellett Izrael támadásai is fokozzák az iráni atomprogram kárait, hiszen Izrael azt nyilatkozta, hogy akár egy tucat magas rangú atomtudóst is megölt a 12 napos háború alatt – emlékeztet cikkében a WP.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség épp májusban közölte azt, hogy Irán már 900 kg-t is meghaladó 60 %-os tisztaságúra dúsított uránnal rendelkezik, amely már majdnem eléri a fegyverminőséget.
Becslésük szerint a perzsa állam nukleáris programja 30 különböző telephelyen zajlik, amelyek közül az ügynökség nem mindre látott rá. Éppen az izraeli támadás előtti napon Irán ráadásul azt nyilatkozta, hogy Natanz közelében új földalatti centrifuga- és tároló létesítményt épít, még méllyebbre, mint a szóban forgó Fordow-i. Erre a helyszínre azonban sem Jeruzsálem, sem Washington nem indított csapást.
A szintén demokrata párti Mark Kelly szenátor, a Hírszerzési Bizottságának tagja már párttársánál kicsit árnyaltabban fogalmazott a WP cikke szerint. Nem akarta ugyan megerősíteni az általa hivatalból tanulmányozott hírszerzési jelentések áttekintése után Trump markáns kijelentését, hogy az iráni atomprogram megsemmisült, de azt hangsúlyozta, hogy a mostani információk még nem a végleges képet tükrözik.
„Az egy dolog, ha egy föld feletti épületről van szó, és meg lehet mondani, ha az épületet ledöntötték, és nagyobb esélyünk van arra, hogy jó képet kapjunk róla […]. A föld alatt viszont nagyon nehéz”
– jelentette ki a politikus.
A kiemelt kép illusztráció, forrása: az U. S. Air Force X-fiókja
