Teherán főterén áll egy óra, amely Izrael elpusztításáig számol vissza, amit 2040-es határidővel tűzött ki maga elé. De Irán nemcsak Izraelre jelent életveszélyes fenyegetést atomprogramjával, hanem konfliktusvállalásaival elsődleges gazdasági szövetségesének, Kínának is komoly fennakadásokat okozhat, és keménykezű politikai vezetése saját polgárai életét sem kíméli.
Legkevesebb negyvenen megsebesültek, közülük négyen súlyosan a csütörtök reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette az izraeli mentőszolgálat, amit az MTI szemlézett.
Az iráni ballisztikus rakéták négy helyszínen okoztak károkat.
Közvetlen találat érte a Szoroka kórházat Beer Séván, az ország déli részén, a Negev sivatagban. Súlyos anyagi károk keletkeztek a Tel-Aviv meletti Ramat Ganban, egy jaffai idősotthonban, és Holon egyik lakónegyedében. Teherán egyszerre legalább húsz rakétát indított Izrael ellen a reggeli támadásban.
Holonban egy régi lakónegyedbe csapódott a rakéta, a polgári védelem mentőegységei ajtóról-ajtóra haladva vizsgálják át a sérült, romossá vált épületeket. A Szoroka kórházban a sebészeti szárnyat érte a találat, melynek nyomán tűz ütött ki. A súlyos, mozgásképtelen betegek a földalatti vészkórtermekben fekszenek, az intézmény előre felkészült az esetleges támadásra. Uriel Bosso egészségügyi miniszter a Szoroka kórház elleni rakétatalálatot terrorcselekménynek, „a határvonal átlépésének” minősítette.
A támadás az iráni rezsim háborús bűncselekménye, amelyet szándékosan követett el ártatlan civilek és az életmentésre elkötelezett orvosi csapatok ellen. Az Egészségügyi Minisztérium előre felkészült, és az azonnali intézkedéseknek köszönhetően elkerültünk a nagyon súlyos katasztrófát
– tette hozzá. A történtekkel párhuzamosan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa jelentése szerint, amit az MTI szemlézett, Iránban tavaly legalább 975 embert végeztek ki, amely a legmagasabb szám 2015 óta. A végzetes döntések több mint felét kábítószer miatt hozták, 43 százalékát gyilkosság miatt, 3 százalékát biztonsággal kapcsolatos vádakért, 2 százalékát pedig szexuális bűncselekményekért.
A 975-ből legalább 4-et nyilvánosan hajtottak végre.
Az Amnesty International emberi jogi szervezet nyilvántartása szerint Iránt egyedül Kína előzte meg a kivégzések számát tekintve világszerte.
A kínai külügyminiszter tegnap kritikát fogalmazott meg Izraellel szemben, amelyről az MTI számolt be a kínai állami média közlése alapján. Vang Ji kínai külügyminiszter máni kollégájával, Badr al-Buszaidival folytatott szerdai telefonbeszélgetése alkalmával azt mondta, hogy
„Izrael magatartása ellentétes a nemzetközi joggal, megsérti Irán szuverenitását, és komoly fenyegetést jelent a régió békéjére”.
Kína úgy értékeli a helyzetet, hogy a jelen konfliktus éppen félbeszakította az iráni atomprogrammal kapcsolatos közvetett tárgyalásokat, és meghiúsította Omán közvetítői próbálkozásait. A távol-keleti állam kezdettől fogva elutasítja az erő alkalmazását, és azonnal kinyilvánította ellenzését Izrael katonai akciójával kapcsolatban.
Peking támogatja a 21 arab és iszlám ország – köztük Ománnak – közös nyilatkozatát, amely a szuverenitás tiszteletben tartását és a viták békés rendezését sürgeti.
Vang szerint a nemzetközi közösségnek – különösen a térség országainak – összehangoltan kell fellépniük a háborúval szemben, és egységesen támogatniuk kell a politikai megoldást. Peking továbbra is kész együttműködni Ománnal és más regionális szereplőkkel, és az ENSZ fórumain is aktív szerepet vállal a konfliktus rendezésében – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A távol-keleti állam hivatalosan nem szövetségese Iránnak, de a nemzetközi politikában gyakran segítségére siet egy-egy vétóval vagy nyilakozattal. Mind Kína, mind Irán az USA szerepének csökkenéséért és egy multipoláris világrend kialakulásáért politizál. Kína a diplomáciai megoldások fontosságát szokta hangoztatni a közel-keleti konfliktusokban, mint jelen esetben is.
Teszi ezt a távol-keleti állam azért is, mert a legfontosabb kapocs számára Iránnal gazdasági természetű, és a legkevésbé sem érdekelt egy-egy vita fegyveres eszkalációjában.
Ő Irán legnagyobb olajvásárlója, és komoly befektetőként van jelen Irán infrastruktúrájában. Az Euronews cikkében ismerteti, hogy 2020-ban 25 éves megállapodást kötött a két állam, amely szerint Kína 400 milliárd dollárt fektet be Irán gazdaságába.
Ezt az együttműködést veszélyezteti a mostani konfliktus, amely ezért talán Kínát érinti a legérzékenyebben, együtt az olajszállítmányok bizonytalanná válásával.
A portál elemzésekre hivatkozva úgy véli, Peking jó eséllyel a konfliktus hatására orosz energiaforrások felé fordul majd, miközben Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl menti államok csendes haszonélvezői Irán nukleáris fegyverprogramja esetleges csődjének.
„Nagyon-nagyon megkönnyebbült emberek voltak az Öbölben, amikor felkelt a nap”
– idézett egy szakértőt az európai hírportál. Miközben Kína sokat veszíthet azon is, ha a jelenlegi iráni politikai rezsim megbukik. A Euronews perzsiai tudósítója elmondta, hogy az iráni társadalom megosztott, így a hatalommal szembehelyezkedő erők is. Az ellenzék kezdetben üdvözölte az izraeli támadást, ám mióta lakónegyedet is ért találat, elítélik már az akciót. Ha mégis megdőlne a mostani rezsim, legnagyobb eséllyel a forradalom alatt elűzött sah Amerikában élő fia venné át az ország irányítását, de a társadalom teljes támogatását ő sem bírja.
Arról már a fintrend.hu-n korábban is beszámoltunk, hogy a hormuzi szoros lezárását épp azért nem valószínűsítik szakértők, mert azzal leginkább Kínának okozna kárt Irán.
