A háborúk nemcsak a harctéren, hanem az információs térben is zajlanak. A propaganda az egyik legerősebb eszköz, amellyel a konfliktusban részt vevő felek befolyásolni próbálják a közvéleményt – saját oldalukon és az ellenség területén egyaránt.
A modern propaganda nemcsak plakátokat vagy beszédeket jelent, hanem közösségi médiát, mémeket, videókat, álhíreket és célzott dezinformációt is. A cél, hogy meggyőzzék az embereket: az adott fél jogosan cselekszik, és az ellenfél erkölcstelen vagy veszélyes.
Az orosz-ukrán háború példája jól mutatja, hogyan működik ez a gyakorlatban. Mindkét fél saját narratívát épít: Oroszország „különleges hadműveletről” beszél, míg Ukrajna a szabadságharc narratíváját használja. Emellett a nemzetközi média és a közösségi platformok is közvetve formálják a percepciókat.
Magyarországon is megfigyelhető, hogy a társadalom megosztott a háború értelmezésében. A politikai nyilatkozatok, a hírcsatornák és a közösségi tér különböző – néha ellentétes – képet festenek a konfliktusról. Emiatt kiemelten fontos a forráskritika és a hiteles tájékozódás.
A propaganda tehát nemcsak a múlt háborúiban volt eszköz, hanem a digitális korban is kulcsfontosságú fegyverré vált.
