Az Európai Központi Bank elnöke pekingi beszédében hangsúlyozta, hogy Kínának és az Egyesült Államoknak osztoznia kell a világgazdaságot fenyegető hatalmas kereskedelmi szakadék megszüntetésének terhein – írta meg a Politico.
Kínának változtatnia kell, különben a világot egy új gazdasági depresszióba sodorhatja – jelentette ki diplomatikusan Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerdán Pekingben tett ritka látogatásán. A Kínai Népbankban tartott beszédében a 20. század gazdasági válságait vette górcső alá, és ez alapján hívta fel a két ország, Kína és az Egyesült Államok figyelmét felelősségükre a világgazdaság alakulását illetően.
„Ha komolyan gondoljuk jólétünk megőrzését, akkor együttműködő megoldásokra kell törekednünk – még a geopolitikai ellentétek ellenére is. Ez pedig azt jelenti, hogy a többletet termelő és a deficites országoknak egyaránt felelősséget kell vállalniuk és ki kell venniük a részüket”
mondta el az elnök. Lagarde felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok és Európa nem fogja hagyni, hogy Kína létfontosságú iparágakat tegyen tönkre azzal a politikával, amely egyre inkább úgy tűnik, hogy tudatosan árasztja el a világot saját termékeivel.
„Tekintettel a nemzetbiztonsági megfontolásokra és a világjárvány során szerzett tapasztalatokra, a kockázatcsökkentés bizonyos fokának itt kell maradnia. […] Kevés ország hajlandó másoktól függni a stratégiai iparágak tekintetében”
nyilatkozta az elnök, kiemelve azt is, hogy a függést még kevésbé hajlandóak vállalni akkor, amikor a másik az érintett ország kereskedelempolitikáját tisztességtelennek tartja.
Az európai hírlap emlékeztet, hogy az EKB elnökének látogatására a világgazdaság szempontjából egy érzékeny pillanatban kerül sor, hiszen Donald Trump az USA legfontosabb kereskedelmi partnereire kivetett büntetővámokkal próbálja újraszabni a globális kereskedelmi status quo-t. Amerikai tisztviselők az elmúlt két napban kínai kollégáikkal egyeztettek arról Londonban, hogy igyekezzenek úrrá lenni az egymásra mutogató patthelyzeten, és feloldják a létfontosságú áruk kereskedelmére vonatkozó korlátozásaikat.
Lagarde éppen a nagy gazdasági világválságot idézte fel beszédében, amelyet vámháborúk idéztek elő, és a „kényszerítő” kereskedelempolitika mindenki gazdasági státuszán rontana.
A hidegháború megnyerésének kényszere a második világháború után egy olyan légkört idézett elő, amely a gazdasági válságok ellenére is ösztönözte a viták elsimítását. Ma nem jellemzi ez a hozzáállás az Egyesült Államokat Kínával szemben – emelte ki az elnök -, amely veszélyesebbé teszi a világgazdasági környezetet, főleg arra tekintettel, hogy ma nagyobb szerepet töltenek be a nemzetközi ellátási láncok, a különböző szereplők jobban egymásra vannak utalva, mint a 20. század derekán.
Ahogy a kereskedelemmel kapcsolatos feszültségek elmérgesedtek, a pénzügyi piacok azon spekuláltak, hogy az amerikai dollár dominanciája a globális pénzügyekben gyengülhet, és hogy az euró ennek megfelelően nagyobb szerepet kaphat tartalékvalutaként – jegyezte meg a Politico. A lap hozzátette, hogy ezeket a folyamatokat most az EKB elnöke Pekingben nem hozta szóba, legalábbis a nyilvános fórumokon nem.
A kiemelt kép forrása: Christine Lagarde X-fiókja
