Korábban Bulgáriával közösen osztoztunk az Európai Unió legszegényebb országa nem sok büszkeségre okot adó címén, de 2024-ben a jövőre már euróval fizető balkáni ország is lehagyott bennünket.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz – összegezte az Eurostat friss adatait a hvg.hu cikkében.
A háztartások fogyasztását mérve a statisztikusok azt veszik górcső alá, hogy egy adott ország polgárai mennyi árut képesek megvásárolni, vagy mennyi szolgáltatást képesek igénybe venni, ezt vásárlóerő-paritáson mérik, hogy adataik függetlenek legyenek az eltérő árszínvonalak okozta különbségtől.
2023-ban még hazánk mellett Bulgáriában ért a legkevesebbet a háztartások jövedelme vagy vagyona, 2024-re azonban magunkra maradtunk.
Az egyedüli sereghajtóvá válás ellenére növekedett a háztartások tényleges fogyasztása hazánkban, 70-ről 72 %-ra, csak Bulgáriában még inkább, ők 4 százalékot javítottak, így 74 %-kal az utolsó előttik lettek. 2010 óta egyetlen évben sem csökkent a háztartások fogyasztási képessége, csak az EU-hoz velünk együtt vagy utánunk csatlakozó országoké jobban emelkedett.
Alig sikerült felzárkóznunk az elmúlt 14 év alatt az Unió átlagához.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a már tavaly sem szívderítő adatra úgy reagált, hogy fontos tekintetbe venni azt is, hogy nemcsak fogyasztásra költhetik a pénzüket a háztartások, hanem például megtakarításra is.
Van azonban egy másik lista is, ami alapján nagyvonalakban szegénynek vagy gazdagnak szokták címkézni az egyes országokat. Az egy főre jutó GDP rangsora, ahol azért jobban állunk, de ott sem túl rózsásan.
A magyar GDP az EU-átlag 77 %-a, amely nem az utolsó, hanem alulról az ötödik legrosszabb adat.
A bolgárok itt mögöttünk vannak, ahogy a világválságban nagyon megtépázott görögök, a lettek és a felívelés után megtorpanó szlovákok is. Igaz, a valaha messze mögöttünk álló románok, már megelőztek bennünket 78 %-os teljesítményükkel.
Nemcsak a hátulra sorolt eredmény, de az is elgondolkodásra ad okot, hogy az elmúlt években az EU átlagához viszonyítva helyben topogtunk, és nem sikerül megközelíteni azt. A 77 százalékos mutatónk 2022 óta beragadt.
