Megszavazta a parlament a 2025-ös tavaszi adócsomagot. A jogszabály legkomolyabb visszhangot kiváltó része a szerencsejátékokra vonatkozó adóváltozás volt, de több más ponton is változik az adórendszer – hívta fel a figyelmet cikkében a Telex.
„A mostani javaslat kifejezetten bicskanyitogató. Most konkrétan a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől”
nyilatkozta még múlt hét szerdán Karácsony Gergely főpolgármester, mert azt olvasta ki az adótörvény módosításának tervezetéből, hogy csökkentik általánosan a szerencsejáték-ipar iparűzési adóját. Ezt az összeget az önkormányzatoknak utalják a cégek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban azonnal jelezte, tévesen érvezte a tervezetet a városvezető, mert az engedmény a kaszinókra nem, csak a Szerencsejáték Zrt-re vonatkozik.
Korábban a Telex egy adószakértőt hívott segítségül, hogy kiderüljön, a jogértelmezésben kinek lehet igaza. Radnai Károly akkor elmondta, hogy a különböző szerencsejátékkal foglalkozó cégek között volt egy adóügyi megkülönböztetés:
- a kaszinóknak és egyéb szerencsejátékot szervező cégeknek a nettó játékbevétel alapján kell az iparűzési adót az adott önkormányzatnak megfizetnie. Ez a bevételeik és a játék során keletkező kiadásaik közötti különbség, ami tehát egy alacsonyabb, nettó összeg;
- a sorsolásos játékok szervezőinek – ami kategóriába az állami monopólium miatt egyedül a Szerencsejáték Zrt. tartozik bele – viszont a sorsolásos játékok teljes bevétele, tehát egy magasabb, bruttó összegből kell iparűzési adót fizetni.
A törvényi változás azt eredményezte, hogy immáron a Szerencsejáték Zrt-nek is csak úgy kell adóznia, mint a többi szerencsejátékkal foglalkozó cégnek. Azaz – hozott példát a szakértő – ha felkeresünk egy kaszinót, ahol a rulettre felteszünk 10 ezer forintot, és abból visszanyerünk 6 ezret, iparűzési adót játékunk után a 4 forintos különbözet alapján kellett fizetni. A Szerencsejáték Zrt-nél azonban máshogy volt. Ha vettünk 10 ezer forintért lottószelvényt, és nyertünk rajta egy kettessel 6 ezret, akkor nem a 4 ezer forint különbözet, hanem a teljes 10 forint alapján kellett iparűzési adóznia az állami vállalatnak. Mindezideáig. Mától a Szerencsejáték Zrt. is csak a 4 forint alapján fog.
Összességében a módosítás 18 milliárdtól fosztja meg az aktuális bevételi számok alapján az önkormányzatokat országosan.
Az EY.com összegyűjtötte – szemlézte azt a Telex -, hogy az idézett tételen túl, mik módosulnak még az adótörvényben:
- Törvényi szintre emelik az ágazati és extraprofitadókat.
- A fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják.
- Új tranzakciós illeték jön az e-pénzszámlákra.
- Új bejelentési lehetőségek és adókedvezmények jönnek a társasági adónál, például a K+F.tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra nő.
- A globális minimumadónál változik a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje.
- Új kedvezmények lépnek hatályba a 30 év alatti anyáknak, a két- és háromgyerekes anyáknak, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülőknek.
- Új szabályozás jön a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére.
