A naptári nyárral egy napot sem késett a kánikula idén hazánkban. A HungaroMet friss közlése szerint vannak olyan tájegységek a Dél-Alföldön, ahol akár már most is 25 fok körül alakulhat a napi középhőmérséklet, míg a hűvesebb Dunántúlon is előfordulhat, hogy nem süllyed a napi minimum 20 fok alá.
A hűtési igény fokozódásával a nagykereskedelmi villamosenergia-árak is emelkedésnek indulnak
– emlékeztet cikkében a Portfolio. Ez a drágulás szembeötlőbb azáltal is, hogy áprilisban és májusban átlagosan kevés áramot fogyasztunk. Az árakat a hőmérséklet jelentős emelkedésén túl befolyásolja a gazdasági aktivitás, az energiahatékonyság növekedése, továbbá az elektrifikációs trendek is, jegyzi meg a portál.
Bár a kínálati oldalon mind hazánkban, mind Európában növekszik az erőműparkok kapacitása, az azonban a megújuló energiaforrások területét jellemzi, ami ilyenkor nyáron nem feltétlenül segíti ki a megugró igényeket, különös tekintettel az energiatárolók korlátai miatt.
Az esti fogyasztási csúcs idején akár az 1000 euró/megawattórás piaci árakat is hozhat elsősorban azokban az országokban – köztük hazánkban -, ahol sokan napelemparkokkal segítenének saját energiaellátásukon.
Ilyenkor főképp a fosszilis források és az import bővítésével igyekeznek kielégíteni a megugró igényeket – emlékeztet a Portfolio, amely tendencia fokozza az árakat. Miközben a napelemparkok napközbeni működése napfényes időben negatív áras időszakokhoz is vezethetnek, így előfordulhat, hogy akár 100 eurós áringadozások alakulnak ki a napi átlagárakon belül.
Közvetlenül ez a hatás a villamosenergiát a piacról vásárló vállalatokat érinti, de közvetve érezhetővé válhat a lakosság számára is.
A kormányzat a nyári kitettséget úgy igyekszik mérsékelni, hogy napenergia-termelésen túl földgáz-, biogáz- és szélerőművek létesítését tervezi. De javíthat az ellátottság állandóságának mértékén az is, hogy az idei év első hónapjaiban fokozódott az itthoni hálózati akkumulátorok beépített teljesítőképességének növekedése is – emlékeztetett a portál.
