A felnőtt lakosság több mint 70 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – derült ki az MBH Befektetési Bank reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta, és amelyet a Portfolio ismertetett. A válaszadók kétharmada havi szinten tud megtakarítani, és annak átlagos összege a tavalyi 80 ezer forintról 91 ezerre emelkedett. A félretétel elsősorban még nem befektetési szándékból fakad, hanem a váratlan kiadásokra való felkészülésből – véli a társaság. A felmérésből kiderül az is, hogy a 10 millió forint feletti megtakarítással rendelkezők jó része, 70 százalékuk nem befektetőnek, hanem megtakarítónak tartja magát.
Az MBH Befektetési Bank reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magyar polgárok megtakarítási helyzete összességében csaknem stagnált:
- 33 %-uk megtakarításának összege maradt a tavalyi szinten,
- 33 %-uknak nőtt,
- 28 %-uknak visszont csökkent ez a tétel.
A félretenni tudók csaknem felének, 45 %-ának 2 milliót nem éri el a félretett pénze. Többségük havonta átlagosan 55 ezer forintot képes megtakarítani, amelyeket jellemzően készpénzben vagy folyószámlán tartanak, azaz magas likviditással bírnak. Az MBH megállapítása ennek magyarázata elsősorban
az inflációs környezet és a növekvő mindennapi kiadások miatti fokozott pénzügyi óvatosság.
A pénzintézet kategóriái szerint a félretevők következő csoportját azok alkotják, akik 2 és 10 milliós megtakarítással bírnak. Itt már meghaladhatja a havi összeg a 110 ezer forintot, és bennük keveredik a klasszikus megtakarítói és a befektetői hozzáállás. Lehetőségük volna ugyanis már tudatos, befektetési stratégiák megalkotására, azonban magukra nem befektetőként, hanem jellemzően inkább megtakarítónak tartják magukat – értékeli magatartásukat a kutatás.
A harmadik kategóriát azon megtakarítók alkotják, akik már 10 millió forintot meghaladó összeggel rendelkeznek, ők már 363 ezer forintot képesek havonta átlagosan félretenni. De még közülük is csak kevesen tekintenek magukra befektetőként.
A komoly megtakarítási összeggel rendelkezők különböző formában őrzik vagyonukat a kutatás szerint:
- 59%-a állampapírokban,
- 35%-a befektetési alapokban,
- 28%-a ingatlanban,
- 27%-a részvényben.
„A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az emberek inkább megtakarítóként gondolkodnak magukról, és nem befektetőként, ami minden bizonnyal hatással van a megtakarított pénzzel kapcsolatos döntéseikre is. Ez azt jelzi, hogy a befektetési szemlélet megerősítése továbbra is kiemelt feladat a pénzügyi szektor számára.
A hosszú távú értéknöveléshez ugyanis nem elegendő a tőke megléte, hanem elengedhetetlen a megtakarított összeg tudatos kezelése, a befektetési termékek iránti nyitottság is. Azt is látjuk, hogy bár a vállalati kötvények és jelzáloglevelek alacsony kockázatú, stabil befektetési lehetőséget kínálnak, ismertségük és elterjedtségük a lakosság körében továbbra is visszafogott” – mondta el Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója.
A felmérésben rákérdeztek arra is, a hónapon belül mikor tesznek félre a megtakarítani tudók, amely vegyes képet alkot. Csaknem felük a hónap elején, máris keresetük vagy bevételük megérkezése alkalmából, míg a másik fél a hónap végén abból tesz félre, ami marad. A válaszadók 40 %-a pedig arról nyilatkozott, hogy nem havi rendszerességgel spórol, hanem inkább alkalmanként.
„A megtakarítók nagyjából fele, több mint 2 és fél millió ember rendelkezik megtakarítási termékkel, és az is örömteli, hogy tavalyhoz képest csökkent a befektetési alapokkal szembeni fenntartás. Ráadásul a válaszadók egyharmada szerint már havi 20 ezer forinttól is érdemes befektetni”
nyilatkozta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese. A megtakarítók több mint fele biztonsági tartalék képzés céljából spórol (ez a rész arány tavaly óta emelkedett, 54 %), a következő csoportba tartozók a váratlan kiadásokra való felkészülés és a családtagokról való gondoskodni tudás okán tesznek félre. A magasabb félretett összeggel rendelkezők körében javult a befektetési tudatosság.
A válaszadók közel negyede tesz félre nyugdíj céllal, saját ingatlanra vagy nagyobb utazásra, de a tanulás és az esküvőszervezés is felkerült a listára,
írta meg szemléjében a Portfolio. Az MBH kíváncsi volt kutatásában arra is, hogy pénzügyi információikat honnan gyűjtik össze az állampolgárok. Az derült ki, hogy az elsődleges információforrás az internet, de komoly szerepe van a személyes tanácsadásnak is. A magasabb megtakarítási összeggel rendelkezők körében sokan követik a banki tanácsadók útmutatásait is. Ezzel összhangban a kutatás azt is megállapította, hogy nőt a bankokkal szembeni bizalom tavalyhoz képest, a lakosság több mint fele (53%) úgy véli, hogy a bankoknál van a legnagyobb biztonságban a pénze – olvasható az MBH felméréséből.
