A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú ítélete alapján a deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz – írta meg a 24.hu.
A döntés azután született, hogy április végén az Európai Unió Bírósága (EUB) egy perben a devizahitelt felvett adósnak adott igazat, amely után sejteni lehetett, hogy magyar perek sora fordulhat ilyen irányba. Az uniós bírói testülethez a Kúria fordult, hogy előzetes döntéshozatalt kérjen egy hazai per ügyében.
Egy 2007-ben kelt svájci frank alapú autólízing-szerződést kellett akkor a luxembourgi székhelyű bíróságnak megvizsgálnia – írta meg akkor a 24.hu -, mert a Kúria konkrétan azt akarta megtudni, hogy felül kell-e vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot, valamint a devizahiteles jogszabályokat, amelyek „orvosolták” a hitelszerződéseket a tisztességtelen feltételek kihagyásával.
Az EUB megvizsgálva a konkrét esetet úgy döntött, hogy az árfolyamkockázatot érintő hiányos tájékoztatás miatt az autólízing-szerződés érvénytelen.
Az adósokat képviselő ügyvéd, Marczingós László május elején az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy az összes devizahiteles szerződés esetében az egyetlen lehetséges út az eredeti állapotok helyreállítása lehet, vagyis az, hogy az adósok a kapott összeggel kötelesek elszámolni árfolyam-különbözet, kamat, és egyéb költségektől mentesen. Konkrét példaként hozta fel, hogy ha valaki 10 milliót vett fel, és visszafizetett belőle 13-at, de követel tőle a bank még további 10-et, akkor valójában a banknak kell visszafizetnie az adósnak 3 milliót. Tehát nincs „árfolyamrés”, nem jár árfolyam-különbözet, sem kamat.
„Ezt jelenti az eredeti állapot helyreállítása”
– nyilatkozta májusban az ügyvéd. A mostani PKKB ítélet egy 2008-ban született hitelszerződésről szólt, amelynek értelmében egy inárcsi asszony az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től 7 050 000 forint deviza alapú kölcsönt vett fel. 2025 februárjáig 13 414 511 forintot fizetett vissza. Az elmúlt években azonban az asszony a bírósághoz fordult, és az EUB döntése alapján a pesti bírói testület úgy határozott, hogy
az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen.
A bíró ezzel egyidőben elrendelte, hogy az MBH Bank (az Allianz Zrt. jogutódjaként) a kölcsönként kifizetett összegen túl törlesztett 6 414 461 forintot és annak a jegybanki alapkamattal azonos mértékű éves késedelmi kamatát térítse meg adósnak. Az ítélet egyelőre nem jogerős.
A mostani PKKB döntés egybecseng tehát az EUB határozatával és Marczingós László ügyvéd érvelésével is, ugyanakkor ő korábban kiemelte a 24.hu-nak, hogy a hazai bíróságok nem tartják mindig magukat a luxembourgi testület útmutatásához.
