Hiába stabilizálódott az euró-forint árfolyam az elmúlt hónapokban, sőt a dollárral szemben erősödött is a magyar pénznem, az év további részének kilátásai nem túl pozitívak – vélik az Erste elemzői.
A forint esetleges gyengülésével egyetemben a magyar gazdaság bővülését is 1 % alá prognosztizálják, legfeljebb 0,8 százalékosra becsülik, míg az inflációt várhatóan 4,7 százalékra teszik.
A jelenlegi 400-405-ös euró-forint sávhoz képest romlásra számítanak, akár 415 forintot is fizethetünk átlagosan egy euróért.
A korábban vártnál jóval kisebb mértékben növekedhet idén a magyar gazdaság. Részben a Donald Trump amerikai elnökhöz köthető vámháború következményeként a külső környezet továbbra is bizonytalan, elsősorban a hazai szempontból különösen fontos német piac gyengesége miatt pedig az ipari export és a beruházások teljesítménye is csökken. A gazdasági növekedést itthon csak a háztartások helyreálló fogyasztása támogatja, ám ez önmagában nem elég a látványosabb fordulathoz – vélik az Erste Bank elemzői. Az idei első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már legfeljebb 0,8 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re, de még ehhez is érdemi bővülésre lenne szükség az év második felében.
Pozitív fordulatra jövőre van esély, ugyanakkor ennek fontos feltétele lenne a vámháború megnyugtató lezárása és a német gazdaság látványosabb élénkülése
– fogalmazta meg közleményében az Erste Bank. Az év eleji hirtelen emelkedés után mérséklődött ugyan a pénzromlás mértéke hazánkban, az olal világpiaci árának alakulása, továbbá a stabil forint és a bérkiáramlás csökkenőése további pozitív hatással lehet az ártérképünkre.
Az előzetesen várt 5,5 százalékhoz képest ezért kisebb, csak 4,7 százalékos inflációval számolnak az elemzők, amely jövőre 4,1 százalékra mérséklődhet.
A közlemény szerint az Erste elemzői nem számítanak arra, hogy gyorsan csökkenésnek indulnának a jegybankok irányadó kamatai, inkább később várható egy általános mérséklési trend.
Az euróval szemben a magyar forint év végére várható gyengülése a meglévő pozitív piaci folyamatok ellenére az inflációs különbözet miatt következhet be, amely leértékelődési nyomás alatt tartja nemzeti fizetőeszközünket.
