Az infláció, vagyis az árak általános emelkedése, az utóbbi években minden magyar háztartás számára kézzelfoghatóvá vált. Bár 2023-ban még két számjegyű inflációval küzdöttünk, 2024-re és 2025-re mérséklődés látható, de még mindig nem tértünk vissza a 3%-os jegybanki célhoz.
A legnagyobb áremelkedés az élelmiszerek és az energia területén történt, amit a háztartások közvetlenül megéreztek. Egy-egy bevásárlás ára szinte havonta változott, ami nehézzé tette a pénzügyi tervezést. A rezsiköltségek, bár részben szabályozottak, szintén emelkedtek a nemzetközi energiaárak és a gyengébb forint miatt.
Az infláció nemcsak a vásárlóerőt csökkenti, hanem a megtakarításokat is „megeszi”, ha azok nem kamatoznak legalább az inflációval megegyező mértékben. Ezért egyre többen keresnek olyan befektetéseket – például állampapírokat –, amelyek legalább részben védelmet nyújtanak az áremelkedés ellen.
A Magyar Nemzeti Bank kamatemelésekkel próbálta fékezni az inflációt, de ez egyensúlyozásra késztette a gazdaságot: a magas kamat visszafogja a hitelfelvételt és a beruházásokat is.
Mindenkit érint az infláció, legyen szó családi költségvetésről, vállalkozás működtetéséről vagy nyugdíjtervezésről. A 2025-ös évben kulcskérdés marad, hogy sikerül-e visszatérni a stabil árak időszakához.
