A szélsőséges időjárási és éghajlati események évente több milliárd euró kárt okoznak Európában, a gazdasági veszteség 1980 és 2023 között meghaladta a 790 milliárdot. Mindeközben Franciaországba megérkeztek azok az első tudósok az Egyesült Államokból – akik között éghajlatkutatók is vannak -, akik kutatási területüket és megélhetésüket a Trump-adminisztráció ellenségességétől féltik.
A koppenhágai székhelyű uniós ügynökség jelentése szerint a szélsőséges időjárási és éghajlati események okozta gazdasági kár
az európai országokban meghaladta a 45 milliárd eurót 2023-ban
– közölte szerdán kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amit az MTI szemlézett. A legnagyobb gazdasági kárt Németország jelentette, majd Olaszország, Franciaország és Spanyolország. Egy főre vetítve a szélsőséges időjárási és éghajlati események okozta kár Szlovéniában volt a legnagyobb – írták.
A károk fő okai árvizek, viharok, szél és jégeső voltak, megelőzve más veszélyeket, például erdőtüzeket vagy aszályokat.
Az ügynökség szerint a nem emberi veszteségek kevesebb mint egyharmadát fedezte a biztosítás. A legtöbb ország arról számolt be, hogy veszteségeik több mint 50 százaléka nem volt biztosítva. Végezetül közölték, 1980 és 2023 között a legtöbb halálesetet hőhullámok okozták Nyugat-, Dél- és Észak-Európában, megelőzve a hideghullámokat, az aszályokat és erdőtüzeket.
Június utolsó és július első napjaiban és szélsőséges időjárás rázza meg a kontinenst. Magyarországot is sújtja a hőhullám, de a mediterrán területekkel is rendelkező tagállamokat még inkább. Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Spanyolországban a műlt héten volt, hogy a 40 fokot is meghaladta a hőmérséklet – írta a Euronews. Portugáliában a hónap elején akár 43 fokig is felszökhez a hőmérő higanyszála, míg Barcelonából pedig azt jelentették, hogy az évszázad legmelegebb júniusa volt az idei.
A szélsőséges időjárás sajnos halálos áldozatokkal is jár idén.
Spanyolországban két mezőgazdasági munkás lelhette halálát egy erdőtűzben – idézi az esetet a 444 -, míg egy másik városban egy kisfiú vesztette életét hőgutában. Franciaországban pedig maga az energiaügyi miniszter számolt be arról, hogy két személy halála összefüggésbe hozható az extrém meleggel.
Bár egyik oldalról éppen a szélsőségessé váló időjárás áldozataival és káraival szembesülünk, épp a napokban érkeztek Franciaországba az első amerikai akadémikusok, akik a „Biztonságos hely a tudománynak” program részeként kvázi kutató-menekültekként hagyták hátra az Egyesült Államokat. A nyolc kutatók egyelőre névtelenségüket kérték, egyikük James, aki éghajlatkutató, és úgy érezte, „olyan területen dolgozik, amely célpont” Donald Trump Amerikájában, és amely könnyen finanszírozás csökkenést szenvedhet el.
James a Politico beszámolója szerint elmondta, hogy
nem tartja magát és akadémikus társait menekülteknek, mégis mély aggodalmat érez az akadémiai kutatás jövőjét illetően hazájában.
Kollégája, Brian Sandberg egyébként is Franciaországban töltött egy vendégoktatói évet, de mikor értesült a helyi programról, úgy döntött, csatlakozik hozzá. Sandberg-nek is az éghajlatváltozást érintő téma a kutatási területe. Történészprofesszorként ugyanis a 16-19. században bekövetkezett kis jégkorszak részleteit elemzi.
Az Egyesült Államokban a kutatás és az oktatás egész rendszere valódi támadás alatt áll
– mondta el Sandberg. A programot az Aix-Marseille Egyetem (AMU) indította azzal a céllal, hogy kisegítse és/vagy elcsábítsa azokat a kutatókat, akik Trump-adminisztráció tevékenysége miatt finanszírozási nehézségeket tapasztalnak. Elmondásuk szerint már 298 tudós jelentkezett, köztük olyan neves egyetemekről mint a Stanford vagy a Yale.
A kiemelt kép illusztráció.
