Pár négyzetméteren boldogulni nemcsak napokig, hanem egy egész életen át? Egy ingatlanértékesítéssel foglalkozó portál Kapu Tibor űrutazásából ihletet merítve a garzonok jövőjén merengett el.
Kapu küldetése ráirányítja a figyelmet arra, milyen kihívásokkal jár az extrém kis alapterületű lakóterek használata – nemcsak az űrben, hanem a nagyvárosok lakáspiacán is – vetette fel az ingatlan.com frissen közzétett elemzésében, amelyben kínálata legkisebb alapterületű ingatlanait vizsgálta meg.
A Nemzetközi Űrállomás paramétereit megvizsgálva, nem egy minigarzont kapunk. De ha hozzávesszük azt, hogy egy olyan lakóegységről beszélünk, amelyből nem lehet kisétálni az utcára, sem kert nem tartozik hozzá vagy lépcsőház, hanem csak és kizárólag az adott négyzetmétereken lehet tölteni a rendelkezésre álló időt, továbbá egy egész legénységgel meg kell azt osztani, úgy már árnyaltabbá válik a tér ingatlanpiacra vetített tágassága.
A Föld körül keringő állomás lakótere csaknem 388 köbméter, ami hozzávetőlegesen egy 150 négyzetméteres, 2,6 méteres belmagasságú családi ház légterének felel meg – írja az ingatlan.com. Kapu Tibor csapatának érkezéséig heten laktak ott hét hálófülkében. A halálfülkét egy telefonfülkével lehetne összevetni. Most az űrállomás összesen 11 főnek ad otthont, amelyhez átmeneti alvóhelyeket kellett kialakítani és a többek közt Kaput is szállító Dragon űrkapszulát is be kellett vonni.
A Nemzetközi Űrállomás belső kialakítása a funkcionalitás és ergonómia szempontjai szerint történik, hogy minimális méretű térben biztosítsák az alvás, munka, étkezés és higiénia lehetőségét. Ez a mérnöki megközelítés egyre gyakrabban jelenik meg a földi lakhatási megoldásokban is. Különösen az olyan minigarzonok esetében, ahol hasonlóan szűk terekben kell minden alapfunkciót biztosítani
– fogalmaz elemzésében az ingatlanportál. Kapu Tibor űrutazásából ihletet merítve a lap megnézte, milyen ehhez hasonló ingatlanokat kínál a hazai piac. Legfeljebb 10 négyzetméteres mini lakások csak Budapesten találhatók, amelyek azonban konyhával, fürdőszobával és alvóhellyel is rendelkeznek.
A jelenlegi kínálatban
- a legolcsóbb minigarzon egy 9 négyzetméteres, 16,8 millió forintért kínált VII. kerületi ingatlan,
- míg a legkisebb (csaknem dupla annyiért) egy újlipótvárosi 8 négyzetméteres minilakás 31 millió forintos irányárral.
Az árkülönbséget a belvárosi elhelyezkedésen kívül a praktikus és ergonómikus kialakítás egyaránt megmagyarázza – teszi hozzá az elemzés.
„Száz négyzetméteren könnyű minden funkciónak megfelelő helyet találni egy ingatlanban. Ha viszont tizedakkora terület áll rendelkezésre, akkor ott olyan precizitásra és ergonómiára van szükség, amit még a NASA mérnökei is megirigyelnének. Az erőfeszítések jutalma, hogy egy jól kialakított minigarzon pillanatok alatt vevőre talál, mert még mindig ezek a főváros legolcsóbb ingatlanai”
– nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A két kis minilakás már-már tágas villának tűnik ahhoz a trendhez képest, ami Hongkongban uralkodik, ahol 1,4-1,6 négyzetméteres, úgynevezett „koporsólakásokat” bérelnek kb. 100 ezer forintnyi havi összegért. Ha ez talán hazánkban soha nem is válik divattá, az emelkedő négyzetméter árak arra sarkallják a vevőket és építőket egyaránt, hogy minél kreatívabban használják ki a teret, így valóban inspirációt jelenthet az űrállomás kialakítása és berendezése.
Arról talán szintén Kapu Tibor küldetéséből ihletet merítve a héten a Duna House is statisztikát osztott meg, miként áll hazánkban a minilakáspiac, amelyről a fintrend.hu-n is beszámoltunk, és amelyről kiderült, hogy javarészt befektetők vásárolják az ilyen ingatlanokat.
