Muszáj fejlődnie az e-kereskedelem hazai szereplőinek, ha labdába akarnak rúgni a nemzetközivé szélesedő online vásárlási versenyben – állítja egy friss elemzés. A magyar webáruházaknak azonban nemcsak a lehengerlő kínai láncokkal, hanem más külföldi vetélytársakkal is komolyan meg kell küzdeni a vásárlók kegyeiért.
A magyar online kiskereskedelem bruttó forgalma 2024-ben elérte az 1945 milliárd forintot, ami 15 százalékos éves növekedésnek felel meg. A rendelések száma valamivel kisebb mértékben, 12 százalékkal 114 millió fölé nőtt. Az aktív online vásárlók táborába 4,3 millióan sorolhatóak, 48 százalékuk külföldi webshopból is vásárol – idézi összegzésében a hvg.hu a PwC legfrissebb Digitális Kereskedelmi Körképét.
A e-kereskedelemből komoly részt vállal a kínai Temu, amely a becslések szerint
egy év alatt 120 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, és 1,8 millió magyar vásárolt felületén.
Azzal lopja magát az interneten termékek után keresők szívébe, hogy alacsonyan tartja árait, agresszív a marketingje és ingyenes kiszállítást kínál. Ezzel az értékesítési politikával a hazai webáruházak nem tudják felvenni a versenyt. A Temu mellett egyre népszerűbb a vevők körében a Shein és az AliExpress is, amelyekhez hasonló vállalatok térnyerése fokozódik a magyar szereplők terhére.
„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut”
– kommentálta a tendenciát Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere. Jelentős változás az elmúlt években az, hogy a nyelvi és logisztikai korlátok eltűntek. Egy kínai webshopos rendelésnél nem kell heteket várni, és az MI segítségével a külföldi fejlesztők gyorsan átültetik oldalaikat bármely nemzet nyelvére.
A szakértő úgy látja, hogy az idei év e-kereskedelmét a következő szempontok határozzák meg:
- globalizálódó kosár – a magyarok egyre nagyobb természetességgel rendelnek külföldi termékeket;
- árérzékenység – a hazai vásárlásokon érezteti hatását az inflációs nyomás;
- hazai kihívás – a hazai online üzleteknek innoválniuk kell ahhoz, ha versenyben akarnak maradni.
Kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kell nyújtania azoknak a szereplőknek, akik az e-kiskereskedel versenyében sikeresek akarnak maradni – fogalmazta meg Madar.
A piaci környezetben azonban változást hozhat az, hogy az EU felveszi a kesztyűt a kínai kiskeresdelmi láncokkal, amelyről a fintrend.hu-n is beszámoltunk. Igaz, ahogy arra Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője rámutatott a tanulmányban, nem csak a kínai áruházak jelentenek kihívást a hazai szereplők számára, hiszen a nagyobb webáruházak 25 %-a külföldi kézben van.
