Mark Carney kanadai miniszterelnök hétfőn írta alá az elsősorban biztonsági és védelmi együttműködésről szóló megállapodást az Európai Unióval, ami gazdasági összefonódásoknak is nagy sorát vetíti elő. A lépés célja, hogy Kanada védelmi és biztonsági kapcsolatait az USA-tól a jóval megbízhatóbb EU felé terelje – írta meg átfogó cikkében a Portfolio.
A 2017-ben életbe lépett CETA egyezmény óta – hogy az EU és Kanada egymás között a vámok 99 %-át megszüntette – 63 %-kal nőtt az árukereskedelem.
Mindezt úgy, hogy a 27 tagállamból még 10, köztük hazánk, még nem ratifikálta az egyezményt. A hétfőn aláírt megállapodás fókuszában a biztonságpolitika áll. Kanada ezáltal részt vehet az EU több száz milliárd eurót felölelő Rearm Europe programban, és ő maga is emeli majd védelmi kiadásait (összhangban a hágai NATO-csúcson elfogadandó 5 %-os költségvetési kezdeményezéssel).
Ez csak a kezdet. Jó lesz az iparágainknak, jó lesz az embereinknek, és jó lesz a transzatlanti biztonsági képességeknek
– nyilatkozta Ursula von der Leyen az egyezmény megkötése után. Kanada egyszersmind csatlakozik a 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) tervéhez is. A mostani átfogó megállapodás hét területet érint a Portfolio szemléje szerint:
- tovább mélyítik a már elfogadott CETA egyezményt;
- verseny- és ellenállóképességet;
- szabályozási összhang fokozása;
- transzatlanti biztonság erősítésével a SAFE-n túl akár a a PESCO-hoz is csatlakozna Kanada, amely az EU tagállamok hadseregeinek együttműködését biztosító megállapodás;
- oktatási és kutatási kapcsolatmélyítéssel Kanada csatlakozása a Horizon és Erasmus+ programokhoz;
- klímaváltozás elleni küzdelem összehangolása;
- a humanitárius válságok megelőzését, csökkentését szolgáló együttműködés;
- az igazságügyi és belügyi szektor egyes részterületein összekapcsolódás.
Kanada és az Unió közös útkeresése már évekkel korábban elindult, azonban az elmúlt hónapokban azt felgyorsította Donald Trump második elnöksége, vámháborúja és expanzivitást mutató külpolitikai kommunikációja.
Mint ismeretes, az új ciklusát az elnök többek között azzal kezdte, hogy kérdésesen komolyan vehetően megfogalmazta igényét Grönlandra és a Panama-csatornára, továbbá felvetette Kanadának, hogy váljon az USA 51. tagállamává. A szimbolikus- és identitásvitán túl komoly gazdasági nehézségeket is okozott Trump második ciklusa az észak-amerikai országnak. A bejelentett vámok miatt hamar meglódult az infláció Kanadában – emelte ki összegző írásában a Válasz Online. A gazdasági- és politikai csörte eredményeképp nagy meglepetésre nem megbukott a tíz éves liberális kormányzás a tavaszi választásokon Kanadában, és Justin Trudeau-t Mark Carney váltotta a miniszterelnöki pozícióban.
Ebben a világpolitikai hangulatban érthető, hogy Kanada a hozzá ideológiailag is közelebb álló, gazdaságilag pedig nyitottságot mutató Európai Unió felé kacsintgat. Bár szakértők korábban nem tartották reálisnak azt az elképzelést, hogy az Atlanti-óceánról túlról is érkezhetne csatlakozási kérelem az EU-hoz, ma már hosszútávon nem tartják kizártnak.
Kanada polgárságának 44 %-a hajlandó volna csatlakozni az EU-hoz, míg csak 20 % utasította el azt kategorikusan.
Kérdés azonban, hogy ez a most felerősödő kanadai büszkeségre hogyan hatna. Tavasszal látott napvilágot az a korábbi reklámot újrahangszerelő videó, amelyben Trump vádjaival szemben fogalmazzák meg a kanadai azonosságtudat értékeit – hívta fel rá a figyelmet a Válasz Online. Ebben hangsúlyosan leszögezték, hogy
Kanada semmiben sem 51-ik, hanem elsők számos értékben.
Nem tudni, vajon 28-iknak lenni elfogadhatóbb lesz-e a számukra, ha akként az Európai Unió és nem az Egyesült Államok új tagállamává válnának.
