Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este.
Az elnök a Fehér Házból nyilatkozva teljes katonai sikernek nevezte az Izrael oldalán megtett amerikai katonai akciót, és felszólította Iránt, hogy tegyen lépéseket a béke irányába, adta közre az MTI.
Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a következő támadás sokkal nagyobb lesz.
Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett „bunkerromboló” bombát dobtak le június 22-én vasárnap hajnalban a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt – Natanzban és Iszfahánban – a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
A Fehér Házban a bejelentéskor Donald Trump mellett állt JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter. A Pentagon vezetője vasárnap washingtoni idő szerint reggel 8 órára ígért részletes tájékoztatót.
Közben az amerikai vezetés tájékoztatta a világot arról is, hogy visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es óriásbombázók vasárnap, közölte az MTI.
A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak a légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben. A kötelék visszatérését Donald Trump elnök is megerősítette közösségi oldalán tett videóval ellátott bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a műveletben részt vevő pilótáknak. Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár „hatalmas”.
Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban.
„Ha a jelenlegi iráni rezsim képtelen Iránt ismét naggyá tenni, miért ne lenne rezsimváltás?”
– tette fel a kérdést. Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek.
Irán ENSZ képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal „elpusztította a diplomáciát”, és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint – az iráni hadsereg határozza majd meg.
Amír Szaid Iravani hozzátette, országa minden „szükséges intézkedést” megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja. Izrael ENSZ nagykövete az ülésen azt hangoztatta, hogy a teheráni vezetés minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokat Irán csak arra használta, hogy időt nyerjen, miközben folytatta az urándúsító tevékenységet. Danny Danon úgy fogalmazott, hogy Irán „áldozatot játszik” a jelen helyzetben. Az Egyesült Államok ENSZ képviselője a vitában úgy fogalmazott:
„az idő végül elérkezett arra, hogy az Egyesült Államok határozottan lépjen”.
Dorothy Shea ügyvivő nagykövet kifejtette, hogy Irán 40 éven keresztül hirdette, hogy „halált Amerikára” és „halált Izraelre”. Az amerikai diplomata arra sürgette a ENSZ BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, álljon el az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájától, az atomfegyver gyártására irányuló törekvésétől, valamint az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásoktól.
António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte az amerikai légicsapást az iráni nukleáris létesítmények ellen, amit veszélyes fordulatnak nevezett a már eddig is feszült régióban.
Emlékeztetett arra, hogy a tanács két nappal korábbi ülésén „esélyt kért a béke számára”, és megjegyezte, szavai nem találtak meghallgatásra. Hozzátette, hogy minden katonai eszkalációt elítél. A Biztonsági Tanács ülésén Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója úgy vélte, az iráni helyszínek ellen végrehajtott amerikai támadás magában hordozza az izraeli-iráni konfliktus kiszélesedésének veszélyét, de a diplomáciához való visszatérés esélyét is.
Az amerikai belpolitikában vita bontakozott ki a légicsapások szükségességéről, indokoltságáról és jogszerűségéről.
Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, korábbi hivatali főnökével fennálló nézeteltérései ellenére több nyilatkozatban fejezte ki támogatását és elismerését a katonai akció miatt, amit az első Trump-adminisztráció Irán-politikájának folytatásaként jellemzett. Mike Pompeo volt külügyminiszter szintén méltatta az iráni katonai műveletet.
A Republikánus Párt kongresszusi képviselőinek többsége is az adminisztráció mögött állt ki, ugyanakkor Thomas Massie republikánus képviselő azt állította, hogy Donald Trump megszegte választási ígéretét miszerint nem engedi, hogy az Egyesült Államok újabb háborúba keveredjen.
A Demokrata Párt kongresszusi politikusainak többsége elítélte az amerikai célzott légicsapást, amit felhatalmazás nélküli, így alkotmányellenes háborús szerepvállalásnak tart.
Az amerikai támadás híre után megszólalt XIV. Leó pápa is, aki a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében kijelentette:
„az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el”.
A katolikus egyházfő az MTI szemléje szerint, a Szent Péter térre néző ablakból vasárnap délben mondott Úrangyala imádság után aggodalmát fejezte ki a Közel-Keletről és elsősorban Iránból érkező „riasztó” hírek miatt. XIV. Leó úgy vélte, hogy a drámai helyzetben, amely Izraelt és a palesztin területeket is magában foglalja, fennáll a veszély, hogy a lakosság mindennapi szenvedése feledésbe merül „főleg Gázában és máshol, ahol egyre sürgetőbb a megfelelő humanitárius támogatás”. „Az emberiség ma, jobban mint máskor, békéért kiált, (…) kiáltása felelősséget és józan észt követel, és nem fojthatja el a fegyverek zaja és a konfliktusra buzdító szavak retorikája” – hangoztatta a pápa.
„Meg kell állítani a háború tragédiáját, mielőtt helyrehozhatatlan szakadékká válik. Nem léteznek távoli háborúk, amikor az emberi méltóság forog kockán. A háború nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg, felnagyítja azokat, és olyan sebeket ejt a népek történetében, amelyek gyógyulásához generációk szükségesek. Semmilyen fegyveres győzelem nem jelent kárpótlást az anyák fájdalmáért, a gyermekek félelméért, az elrabolt jövőért. A diplomácia hallgattassa el a fegyvereket, a nemzetek húzzák meg jövőjük vonalát a béke eszközeivel, nem pedig erőszakkal és városi konfliktusokkal”
– mondta XIV. Leó. A pápa vasárnap délután a Lateráni Szent János-bazilikánál mutat be misét úrnapja ünnepén. A mise után a Santa Maria Maggiore-bazilikához megy át.
A kiemelt kép forrása: a Fehér Ház X-oldala
