A gazdaság 2024-es év végi növekedését váratlan lassulás váltotta: 2025 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a magyar GDP. A következő időszakban a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének – adta közre előrejelzését az Egyensúly Intézet.
A független magyar think tank arra számít, hogy a 2026-os országgyűlési választások miatt a kormány pénzügypolitikája is a fogyasztás fokozását ösztönző lépéseket tesz majd. Meglátásuk szerint a külkereskedelmi egyenleg romlani fog, mert a jelentős értékű külföldi befektetések import bővítő hatásain keresztül.
Az Egyensúly Intézet 2025-re 0,8 százalékos, 2026-ra pedig 1,7 százalékos GDP-növekedést jelez előre.
A szervezet számításai szerint az általános drágulás üteme mérséklődni fog az év közepéig, azután azonban újra fellendül, ezért 2025-re 4,9 százalékos, míg 2026-ra 4,6 százalékos inflációt irányoz elő. Megjegyzik azt is, hogy jelen gazdasági helyzetben érzékeny helyzetben van a magyar jegybank, mert a reálgazdasági állapota egyszerre tenné szükségessé a kamatvágást, míg a magas maginfláció és az árfolyam instabilitása a mozgásteret jelentősen szűkíti.
Az Intézet várakozása szerint a jegybank új vezetése folytatni fogja a már eddig felmutatott stratégiát, és az irányadó kamat 2025 év végéig nem fog változni.
A forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el – állapította meg a think tank. Ez árt az exportőrök és a fogyasztók kilátásainak, így visszafogja a gazdaságot és fokozza a dezinflációt. A szervezet becslése szerint a magyar fizetőeszköz a jövőben gyengülő pályán marad.
2025-re ezért átlagosan az euró/forint árfolyam a 406–416-os szintre helyezik, míg 2026-ban pedig a 412–428-as sávra.
Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült – értékelték a jelenlegi helyzetet, amelyből kiindulva az Intézeta foglalkoztatottság évi 0,3-0,4 százalékos csökkenése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít. Ezzel párhuzamosan a reálbér-növekedés mérséklődését feltételezik. Így
a versenyszférában 2025-ben 2,5 százalékos, 2026-ban pedig 2,6 százalékos medián reálbér-növekedés várható.
Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől. 2025-ben a reálbérek növekedése, a reálkamatok csökkenése és a javuló lakossági bizalom nyomán a megtakarítási ráta mérséklődésével egyidejűleg a fogyasztás növekvő pályán maradhat – fogalmazta meg a szervezet. A jövőre esedékes választásokat megelőző fogyasztást ösztönző politikai lépések miatt a háztartások fogyasztásának további növekedésére számít az Intézet, ezért 2025-ben annak 2,9 százalékos, 2026-ban pedig 3,2 százalékos reálnövekedésére számít.
