2024-ben országosan közel egyharmados forgalomnövekedés mellett mintegy 14%-os nominális drágulást mértek. Idén a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek, a bővülő támogatási rendszer, a keresleti oldalon megjelenő új pénzforrások miatt folytatódik a lendület, ugyanakkor már a 2026-os előrejelzést is bizonytalanságok nehezítik – állapította meg a pénzintézet az idei első Lakóingatlan Értéktérképén.
Az elmúlt tíz év átlagos drágulási üteméhez igazodva alakult tavaly is az ingatlanpiac. Éven belül vizsgálva, az MNB előzetes negyedéves országos adatai alapján azt látjuk, hogy az év elején igen lendületes áremelkedés az őszi hónapokig mérséklődött, majd az utolsó három hónapban újra megugrott – emelte ki az összegzés.
A NAV-hoz beérkezett és az OTP-nél feldolgozott adásvételi adatok azt mutatják, hogy a városokban – beleértve Budapestet is – nagyjából hasonló mértékben emelkedett, míg a községek esetében a piacélénkülése ettől a számtól jelentősen elmaradt. Ezzel együtt a falvak ingatlanjainak ára emelkedett leglátványosabban az elmúlt évben.
2024-ben Budapest és a kisebb városok összesített értéknövekedése egyaránt 8%-os, a megyei jogú városokban 9%-os, míg a községek esetében 19%-os volt.
A lakások típusa szerint osztályozva leginkább a lakótelepi lakások ára emelkedett 2024-ben, 12 %-kal, míg a más típusú lakások (elsősorban tégla építésűek) 8 %-kal drágultak. Az önálló házak ára ugrott meg leginkább, ott 16 %-ról beszélgetünk. Területi elosztás alapján kimondható, hogy
egyedül Somogy vármegyében csökkentek az ingatlanok átlagárai, 4 %-kal,
amely a kimutatás szerint feltehetően a Balaton-parti ingatlanok kisebb arányú forgalmának tudható be. Az élen Bács-Kiskun áll közel 20%-os árnövekedéssel, melyet a tavalyi első helyezett Csongrád-Csanád követ 18%-kal. A drágulási rangsor másik véglete Zala és Jász-Nagykun-Szolnok 3%-os aránnyal – olvasható az elemzésben. A vármegyeszékhelyek rangsorában az élen Kecskemét áll 15,3 %-os drágulással, amit Szeged, Debrecen és Salgótarján követnek 13–14% közötti arányszámokkal. A nagyvárosi ingatlanok értékeinek magas áremelkedése a kimutatás szerint a nagyberuházásoknak köszönhető, míg a Nógrád vármegyei székhely szerint az alacsony kiindulási alap miatt keletkezett jelentős árváltozás.
A sereghajtó Békéscsaba és Szolnok volt, ahol mindösszesen 1,5-2,5 %-kal emelkedtek az árak.
Az első két nagyvárosunknál a zajló autóipari beruházások, míg a nógrádi székhely esetében a még mindig alacsony bázis lehet a kiemelkedő teljesítmény oka. A lista másik végén Békéscsaba és Szolnok vannak 1,5–2,5% közötti árnövekedéssel.
A fővárosban a XXIII. kerület drágult a legnagyobb mértékben 19%-kal, amit a X., XI., IV. és VI. kerületek követnek 15% feletti drágulással.
A kereslet nem csökkent sehol az országban. Tolna vármegye áll a rangsor végén 6 %-kal, de még ott is bővült a piac. A lista élén Pest és Baranya szerepel 86 %-os bővüléssel. A vármegyeszékhelyeken is mindenhol nőtt a kereslet, leginkább Kaposváron 70 %-kal, amely várost Debrecen és Szeged követ 60 %-kal – az OTP ezt bejelentett nagyberuházásokkal magyarázza. A rangsor élén Szekszárd és Salgótarján áll, ahol mindösszesen 15-16 %-os bővülést mértek.
Az elemzésből kiderül még, hogy az országos lakótelepi átlagár 2024-ben meghaladta a 600 ezer Ft/m²-t, Budapesten 834 ezer Ft/m² volt. Miközben Budapest egésze átlépte az egymilliós átlagárat. Az V. kerület volt a legdrágább kerület 1,423 millió Ft/m²-rel.
